22. forduló 2015/16
2016.04.10 15:30Tavaszi szezon
22. forduló
2016.04.10 - Vasárnap 15:30
PALINI FC - SZERDAHELY FC
Nagykanizsa, Palin
A forduló jegyzőkönyve:
adatbank.mlsz.hu/pr01/p01_jegyzokonyv_nez.asp?p_merk_id=1064151
www.mlsz.hu/match/?itemId=1064151
Mérkőzés képei:
Média:
www.zalaifoci.hu/tartalom/cikk/354212_tizenegyet_szamolt_ellenfelere_a_porszombat
Ellentétek bűvöletében!
Csapatunk hétvégén Palinba látogatott. De most nem a Habi-Barni páros fémjelezte Zero fellépés keretein belül tombolt – és itta ki a mentesvíz készletet - a helyi általános iskolában a nagy triumvirátus, azaz a Májas, Törgyi, Kani tengely, hanem a megyei labdarúgás hírnevét próbáltuk öregbíteni.
Történetünk olyan lesz, mint a játékunk, amit röviden így lehetne keretbe foglalni: egy jó első félidő után egy gyalázatos második következett. Ahogy Bajcsa ellen, úgy most is mágnes módjára taszította egymást a két 45 perc. Lehet meg kell kérni a mestert, Rocky urat, hogy a mágnes-tábla helyett térjük át a retrosabb krétás vagy filctollas taktikai rajzokra.
A hazaiak tavasszal ugyan csak egy pöttyöt tudtak az őszi termésükhöz hozzátenni, azonban háromszor is minimális különbséggel maradtak alul aktuális ellenfelükkel szemben. Míg a szerdahelyi aranykutyák a keresztúri rangadón kívül minden meccsükön elhozták a 3 pontot.
A kezdő a múlt hetihez képest két helyen változott, a sérülésből felépült Szunyi váltotta a bokaproblémákkal küszködő motoregeret, Jalsek Bencust. Illetve a hosszú hétvégéző nótatörp, Habi helyét kapta meg Hansi. A korábbi teniszcsillag Megyó védett, előtte a Huli-Kani-Májas-Drót kvartett tüsténkedett. Felhúztuk a szerdahelyi Nagy Falat, mely minden ellennek nagy falat. A középpályán Zsozsó, Csomó, a már említett Szunyi azaz Leonidas a Spártai és Berke Bálint (aki volt csapatával szemben próbál remelkelni) kaptak szerepet, elöl pedig a villámléptű Máté és a rutin, Mihovics Józsi várták a forintos labdákat. A pálya kicsit lejtett, érezni lehetett a frissen nyírt fű – no meg tapintani – illatát, ráadásul Balogh játékvezetőnek partjelzője sem volt, de a kilátogató vendégszurkolók bíztak benne, hogy a körülmények ellenére megérte ennyit utazni.
Csapatunk nagyon bekezdett a meccs elején. Ennek eredményeként egy jobb oldali beadás után Csomó lövése megpattant egy hazai bekk hátán majd a labda védhetetlenül a hálóba vágódott. Mindez a második percben történt. Apró érdekesség, hogy Fücsi Bajcsának a negyedik minutumban talált be, így aki közepesen jó matekból és tovább osztja a perceket kettővel, tegye meg a „Csábító-RádiTó” Fogadóirodánál, hogy a tizenötös számú játékos hétvégén Szentmárton ellen már az első percben gólt ér el.
Ezután az időrendi sorrendet romló memóriám képtelen volt tartani, de a felező sípszóig volt egy jó Csomó illetve Szúnyog-lövés, három kihagyott Berke ziccer, két kapufával fűszerezve, Hans féle Joga Bonito a bal szélen, illetve két sajnálatos sérülés is. Zsoltit a 15.-ben Kokó, míg Drót Alexet a 27.-ben Habek váltotta. Előnyünket is sikerült megduplázni, Hansi beadását a hazaiak nyolcas számú játékosa saját kapujába fejelte. A védelem sziklaszilárd volt. Megyónak sem akadt sok dolga, nyugodtan felugorhatott volna a Förhénci-hegyre borért. Domináns játékunk - egy 5-10 perces rövidzárlattól eltekintve - megnyugtató előnyt ért.
A félidőben Kolman „Kevin” Patrik és kisFücsi, azaz Fülöpke mutatta meg, hogy a helyi utánpótlás is szép jövő előtt áll. A sérüléshullám a szünet után tovább tizedelt minket, Hans Máté kért cserét, Törgyi váltotta. Főhetett mesterünk feje, hogy nem jégkorong csapatot edz, mert a 60. percben megérettünk egy sorcserére. Úgy maradtunk bent az öltözőben, mint a Hertha tavaly a Bundes egyben. A különbség az volt, hogy míg Dárdaiék részéről ez pozitívumnak és bravúrnak számított, addig mi zsinórban másodszor játszottuk el ezt két héten belül. Sajnálatos módon kevesebb volt bennünk a kreativitás, mint lakatlan szigeten a tömegverekedés és több labdát adtunk el, mint az Adidas egy évtized alatt. Egy ilyen után szépítettek a hazaiak. Három a magyar igazság, egy a ráadás alapon negyedik (!!!) cserénk is kényszerű volt. Huli nem tudta folytatni a játékot, Herr KleineRecsi vette át a helyét.
A széteső futballunk ellenére Csomó és Habi lábában is bent marad 2-2 gól, Jozsónak is volt helyzete, de a mérkőzést nem tudtuk lezárni. A mi kapunknál a szögletek okoztak zavarokat, szerencsére a védelem és Megyó az esetek 90%-ában jókor volt jó helyen. Akadt hogy a gólvonalról tisztáztunk, ott azért csöppett megijedtünk, mint a székely, ha medvét lát. A hálók azonban már nem rezdültek meg, mégis csak a hármas sípszó után nyugodhattunk meg.
Amiért jöttünk, azaz a három pontért, azt meg is szereztük. Viszont ha minden második félidőt átszunyókáljuk, akkor az érmes álmainknak sajnos lőhetünk. A szezon során harmadszor szórakoztunk el majdnem 2-0-s előnyt, de Fortuna tegnap fogta a kezünket. Néhány elégedetlen hang szerint ilyen produkcióval a hétvégi szomszédvári Szentmárton-Szerdahely rangadót 5 alatt nem ússzuk meg. A kritikát elfogadjuk, és igyekszünk megcáfolni!
A sok vendégszurkolónak köszönjük a buzdítást, belehajszoltak minket a győzelembe. A sérülteknek mihamarabbi felépülést kívánunk! A női B-középnek, pedig külön köszönet, hogy még a távolból is gondoltak ránk.
Végezetül pedig Kolman Árpikánk egészsége miatt is megígérjük, hogy vasárnap nagyon odatesszük magunkat, nem várunk a végső sípszóra, mint a messiásra. Csak hogy az a fránya vérnyomás – és a per – nehogy megint a Kékes tetőig szökjön! Jól ránk ijesztettél Elnök Úr, de a csapat és a szurkolók nevében itt is jobbulást és kevesebb stresszt kívánunk Neked (is)!
Hajrá Szerdahely!
(Szerző Anonymus)
———
Vissza